Megállapodtak az MSZP és az Együtt-PM szövetség vezetői kedden a közpolitikai javaslataik összehangolásáról és a közös egyénijelölt-állítás szempontjairól.
Mesterházy Attila MSZP-elnök az ötórás megbeszélés után újságíróknak elmondta: elfogadtak egy dokumentumot, amely, ha győznek a jövő évi választáson, akkor a kormányprogram alapja lesz. Ebben gazdaság- és társadalompolitikai, illetve közjogi terveiket összegzik, ezek között szerepel az egykulcsos adó megszüntetése, az ügynökakták nyilvánosságra hozása, egy korrupcióellenes stratégia megalkotása, az álláskeresési járadék folyósítási idejének 3-ról 9 hónapra emelése, és az, hogy 2014-től minden, a bekerüléshez szükséges pontszámot elérő felsőoktatási hallgató ingyen kezdhesse meg tanulmányait.
A 25 pontból álló dokumentum szerint új alkotmány kell, ehhez azonban széles körű egyetértésre és társadalmi egyeztetésre van szükség, ezért előbb a jelenlegi alaptörvényt módosítanák, megszüntetve a „kormányzást akadályozó gátakat” és megteremtve „a jelenleg pártkatonák által uralt független alkotmányos intézmények tekintélyét”. A határon túli magyarok könnyített honosítását és választójogát viszont lezárt kérdésnek tekintik. Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt mondta: kiderült, hogy megvannak a közös kormányzás elvi alapjai.
Rögzítették a közös egyéni jelöltek kiválasztásának szempontjait is. Deklarálták, hogy a jelölteknek irányadónak kell tekinteniük a pártok alapszabályában foglalt erkölcsi normákat és politikai alapértékeket. A felek a másik jelöltjét csak akkor kifogásolhatják, ha annak jelölése a választási szövetség alapelveiben meghatározott követelményeket sértené, illetve ha a politikus a kampányban nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. A dokumentumban – amelyet mindkét pártvezető aláírt - amellett foglalnak állást, hogy a jelöltek pártállásától függetlenül közös és együttműködő kampányok valósuljanak meg.
A sajtótájékoztatón Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is azt mondta: a választókerületek felosztásáról és konkrét jelöltekről még nem volt szó. A következő hetekben ezzel folytatják, zárt körben, technikai egyeztetéseken. Elsőként arról kell megegyezni, milyen arányban osszák fel a 106 egyéni választókerületet a két fél között. A jelöltnévsort azonban nemcsak a pártvezetőknek, hanem az illetékes döntéshozó testületeknek is jóvá kell majd hagyniuk. Az MSZP és az Együtt-PM abban is egyetértett, hogy a megbeszéléseket augusztus végéig le kell zárni. A közös lista kérdése és a lehetséges miniszterelnök-jelölt személye így a nyár végén kerülhet terítékre.
Mesterházy Attila arra az újságírói felvetésre, hogy egy közelmúltban megjelent mandátumbecslés szerint az MSZP a budapesti választókerületek többségében és több megyeszékhelyen egyedül is nyerni tudna, azt mondta: a megállapodáshoz nagyvonalúságra és rugalmasságra van szükség, nincsenek „tabukörzetek”, mind a 106 körzet tárgyalási alap lehet. Hozzátette: természetes, hogy a közös jelöltállítás érdekütközéssel jár, ezért arra számítanak, hogy a megegyezés több időt vesz igénybe, mint a programról szóló megállapodás, az utóbbi ügyében ugyanis már jól ismerték egymás álláspontját.
Bajnai Gordon kérdésre válaszolva elmondta, nincs jelentősége annak, hogy 106 helyett csak 90 jelöltjük nevét küldték el a szocialistáknak, mivel a közös jelöltállítás miatt 90-nél kevesebb körzetben indul majd Együtt-PM-es politikus. A szocialisták és az Együtt-PM tárgyalásai június 22-én kezdődtek, Bajnai Gordon, a pártszövetség vezetője azonban már április végén megállapodott az MSZP-választmánnyal arról, hogy választókerületenként csak egy közös jelöltet indítanak a Fidesszel szemben. A tárgyalódelegációk három héttel ezelőtt abban maradtak, hogy átfogó megállapodásra – azaz közös listaállításra is – törekednek. A mostani egyeztetést, amely a legutóbbihoz hasonlóan a vártnál lényegesen tovább tartott, az MSZP székházában tartották.
Karácsony Gergely öt év alatt nem tudott egy parkot kialakítani a Városháza mellett, de most nagy mellénnyel méretes beruházást ígér Rákosrendezőre. Utánanéztünk, milyen körök lehetnek érdekeltek a főpolgármester Rákosrendezőért folyatott „szabadságharcában”. Akár Bajnai Gordon is újra előkerülhet.
Nem tettek jót a pénteki tömegtüntetések Szlovákia politikai stabilitásának.
A baloldali újságíró egy ironikus posztban fejtette ki a véleményét a jobboldali publicistával kapcsolatban.
„Alternatív valóságértelmezéseket közölnek és összeesküvés-elméleteket terjesztenek” – mutatott rá a Faktum tényellenőrző oldal.
A Telex, ó, a Telex… persze az összes többi is ilyen.
Ha Kunhalmi hallgatott volna, bölcs maradt volna.
Itt érhet be a konnektivitás stratégiája.
„Ez a telefonbeszélgetés is megerősített abban, hogy küszöbön áll az új aranykor az Egyesült Államok és Magyarország politikai kapcsolatrendszerében” – emelte ki Szijjártó Péter.
